A kenéssel kapcsolatos karbantartás jobb is lehet

A hatékony kenés alapjai 

Bakkum elmagyarázza, hogy a gépek kenése három alapvető funkciót lát el: csökkenti a mozgó alkatrészek közötti súrlódást, elvezeti a hőt, és megóvja a felületeket. „Ahhoz, hogy ezeket a célokat hatékonyan elérjük, a megfelelő kenőanyagot kell alkalmazni, a megfelelő időben, megfelelő mennyiségben és a megfelelő módon. A legtöbb vállalat mindezeken a területeken jelentős fejlődési lehetőségekkel rendelkezik – még ha erről gyakran nincs is tudomásuk.”

A szakszerű kenés jelentősége

Azok a vállalatok, amelyek minden szempontból megfelelnek a hatékony kenéstechnikai karbantartás követelményeinek, számos területen élvezhetnek előnyöket – ezek pedig jelentős költségmegtakarítással is járnak. Ennek egyik legjobb példája az energiahatékonyság. „Globális kutatások szerint a világ teljes energiafelhasználásának mintegy 20%-a a súrlódás leküzdésére fordítódik” – mutat rá Bakkum. „Ebből egyszerű számítással levezethető, hogy ez mit jelent az energiafogyasztás, a kapcsolódó költségek és a vállalat szén-dioxid-lábnyoma szempontjából. Ezek az adatok nem újak, mégis sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a megfelelő kenéstechnika jelentősen hozzájárulhat a súrlódás csökkentéséhez és az energiahatékonyság javításához.”

A szakszerű kenéstechnikai karbantartás emellett a berendezések élettartamát is meghosszabbítja. A jól karbantartott, megfelelően kent gépelemek minimális súrlódással működnek, ezáltal kevésbé kopnak, és csak jóval később válik szükségessé a cseréjük. Bakkum hozzáteszi: „Ha ezt közvetlenül a költségek nyelvére fordítjuk, más tanulmányok szerint a karbantartási kiadások 15–40%-áért a hibás kenés felelős.”

A kenéstechnikai ismeretek és technológiák fejlődése

Bakkum az elmúlt években felhalmozott ismeretekre hivatkozik, amelyek olyan területeket ölelnek fel, mint a tribológia, a kenőanyag-készítés, az adalékanyagok alkalmazása, valamint a kenés optimális mennyiségének és gyakoriságának meghatározása. Ugyanakkor ennek a tudásnak a gyakorlati alkalmazása továbbra is kihívást jelent. „A kenőanyag-gyártók és forgalmazók ugyan megosztják ezeket az ismereteket” – magyarázza –, „de azok tényleges hatása a mindennapi gyakorlatban eddig korlátozott maradt. Továbbra is rengeteg energia vész el a túlzott súrlódás miatt. A berágódott gépalkatrészek, az elégtelen kenés miatt idő előtt tönkremenő csapágyak, valamint a növekvő üzemi hőmérsékletek még mindig túl gyakran fordulnak elő. Ez azonban sok esetben nem a szándék hiányán, hanem a gyakorlati kenéstechnikai tudás hiányán múlik – azon a tudáson, amely elengedhetetlen a hatékony és üzembiztos kenéshez.”

A gyakorlatban a karbantartó személyzet ritkán kap mélyreható képzést arról, hogyan működnek a kenőanyagok, milyen funkciókat látnak el, és hogyan kell őket szakszerűen alkalmazni. „Ha nem egyértelmű, milyen kenőanyagot kell használni, hogyan kell azt felvinni, vagy ha egy kenési pont nehezen hozzáférhető vagy nincs megfelelően ütemezve, akkor nagyon magas a kockázata annak, hogy az adott kenést véletlenül kihagyják” – figyelmeztet Bakkum.

Irányítás

A vezetői szinten is léteznek akadályok. „Költségszempontból érthető, hogy a kenést gyakran másodlagos kérdésként kezelik” – folytatja Bakkum. „Ugyanakkor a kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy épp ezen a területen lehet a legnagyobb előnyöket elérni – legyen szó a berendezések rendelkezésre állásáról, az energia- és karbantartási költségek csökkentéséről vagy a nem tervezett leállások mérsékléséről. A kopások, az alkatrészcserék vagy a váratlan leállások költségeit azonban sok esetben még mindig természetes, elfogadható veszteségként kezelik – holott ezek számos esetben megelőzhetők lennének.”

Bakkum a Southamptoni Egyetem kutatásaira hivatkozik, amelyek a súrlódásból, kopásból és nem megfelelő kenésből eredő termelési veszteségeket vizsgálták. „Ha ezeket az eredményeket egy iparosodott országra, például Hollandiára vetítjük, az éves veszteség mértéke megközelítőleg 6 milliárd euróra tehető. Már önmagában ez az adat – csak Hollandiára vonatkoztatva – jól mutatja, mekkora megtakarítási potenciál rejlik még a jól szervezett kenéstechnikai karbantartásban.

Itt az ideje a szemléletváltásnak

De térjünk vissza a cikk valódi apropójához: létezik egy olyan vállalati réteg is, ahol kevés vagy egyáltalán semmilyen kenéstechnikai probléma nem jelentkezik – és mégis jelentős javulás lenne elérhető. Bakkum így magyarázza: „Ez talán furcsán hangzik, de ha közelebbről megvizsgáljuk, a problémamentesség gyakran egy megelőző karbantartási stratégia eredménye. Ilyenkor az alkatrészeket előre ütemezetten cserélik – gyakran túl korán is –, anélkül, hogy utánajárnának, valójában mi okozza az idő előtti meghibásodásokat. Csapágyak esetében például a probléma gyökere sokszor a kenéshez köthető, jellemzően a nem megfelelő kenőanyag használata.”

„És ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy eredetileg rossz terméket választottak,” teszi hozzá. „A gépeket az idő előrehaladtával gyakran nagyobb teljesítményre fogják, és ez a hőmérséklet- vagy nyomástűrés határain túlra tolhatja a korábban megfelelő kenőanyagokat. Ilyenkor fel sem merül a kenőanyag cseréjének szükségessége – ami, tegyük hozzá, részben érthető is.”

A rendszerszintű szemlélet

Azoknak a vállalatoknak, amelyek szeretnék újrastrukturálni kenéstechnikai karbantartásukat, felülvizsgálni jelenlegi gyakorlatukat, vagy lépéseket tenni a karbantartási stratégia professzionalizálása felé, az Interflon egy gyakorlati, lépésről lépésre felépített útitervet kínál:

1. Átfogó audit

Térképezzük fel az összes kenési pontot a gépek releváns paramétereivel, a jelenleg használt kenőanyagokkal és a karbantartási gyakoriságokkal együtt.

2. Kompatibilitási felülvizsgálat

Ellenőrizzük, hogy a jelenlegi kenőanyagok továbbra is megfelelnek-e a berendezések műszaki előírásainak. Változtak-e a sebességek, nyomásviszonyok vagy a környezeti feltételek?

3. Termékoptimalizálás

Dolgozzunk együtt kenéstechnikai szakemberekkel annak érdekében, hogy minden alkalmazáshoz a legmegfelelőbb kenőanyag kerüljön kiválasztásra, miközben csökkentjük a felhasznált termékválasztékot. „Ez a lépés profitál a legtöbbet a szakértői támogatásból” – magyarázza Bakkum. „A szakemberek meg tudják ítélni az egyes kenőanyagok alkalmasságát, és segítenek csökkenteni a felesleges termékszámot, amely gyakran új gépbeszerzések vagy személyzeti változások miatt növekszik meg. Ez nemcsak a logisztikai költségeket csökkenti, hanem a hibás termékhasználat kockázatát is minimalizálja.”

4. Kenési gyakoriság optimalizálása

Szakértői támogatással határozzuk meg a megfelelő kenési intervallumokat.

5. Haladó megoldások

Vizsgáljuk meg a további költségcsökkentési lehetőségeket:

• Automatikus kenőrendszerek, amelyek több kenési pontot szolgálnak ki: csökkentik a karbantartási költségeket, optimalizálják a kenőanyag-felhasználást, biztosítják az időzített kenést, és megelőzik az elfelejtett kenési pontokat.
• Integráció a meglévő karbantartási rendszerekkel, amely automatikusan hoz létre munkautasításokat, és hosszú távú adatgyűjtést tesz lehetővé trendelemzéshez és további optimalizáláshoz.

„Ezek a módszerek az adott vállalat ambícióihoz igazíthatók” – zárja gondolatait Bakkum.

„Kezdhetünk gyors eredményeket hozó intézkedésekkel, koncentrálhatunk a kritikus gépegységekre, vagy kezelhetünk konkrét problémás területeket. Amint az előnyök kézzelfoghatóvá válnak és megvan a belső támogatás, a további bővítés már természetes következő lépésként adódik.”

Tudni szeretné, milyen előnyökkel járhat a kenéstechnika optimalizálása az Ön vállalata számára?

Lépjen kapcsolatba az Interflon szakértőivel, hogy feltárhassa a rejtett lehetőségeket, csökkentse költségeit, és növelje berendezései teljesítményét — mindezt egy testreszabott, mérhető eredményeket hozó stratégiával.

A cikk szerzője ing. M.de Wit - Blok. Eredetileg a Vakblad Aandrijftechniek szaklapban jelent meg 2025. április 11-én, holland nyelven.

A kenéstechnikai karbantartás az elmúlt két évtizedben egy kezdő technikus feladatköréből szakmai tudományággá nőtte ki magát. Ezt az átalakulást a kenőanyag-technológia fejlődése, a kutatási eredmények bővülése, valamint a fejlett állapotfelügyeleti és elemző eszközök elérhetősége tette lehetővé. Peter Bakkum, az Interflon Holland ügyvezető igazgatója évek óta aktívan terjeszti a szakszerű kenéstechnika alkalmazásával kapcsolatos ismereteket.